KIP

 

„Sikeres iskola” projekt

2015-2017

A KIP elsajátítása és bevezetése a komáromi

Feszty Árpád Általános Iskolában  

Gyarmathy Éva, akinek főbb tevékenységi köre a kognitív pszichológia, intelligencia, kreativitás, tehetség, tanulási zavarok, diszlexia, alulteljesítés, hiperaktivitás, magatartászavarok, személyiségzavarok már 2002-ben komoly megállapítást tett a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek teljesítményéről, az ő szavait idézem:

„A specifikus tanulási zavarok elterjedtsége megkívánja, hogy egyre több erőfeszítést tegyünk hatékonyabb eljárások alkalmazására, hogy csökkentsük az oktatásban kudarcot vallók számát. Minthogy az iskola „a társadalom előszobája”, nem mellékes, hogy miképpen értékeli az egyén önmagát a tanulás sikerességének fényében. A gyermek és fiatalkorban elszenvedett kudarcok és frusztráció önértékelési zavarhoz vezethet, ami egyenes út a komolyabb pszichés zavarok irányában. Nem véletlen, hogy a lelki betegségekkel küzdők között kétszer annyi tanulási zavarokkal küzdőt azonosíthatunk, mint az átlag populációban.”

A tanulásmódszertan mellett tanítás módszertani feladat lett, hogy a specifikus tanulási zavarokkal küzdők száma csökkenjen. Az eltérő képességeket is figyelembe vevő, az egész agy fejlesztését célzó tanítási módszerekre van szükség ahhoz, hogy minden tanuló számára megfelelő oktatást biztosítson az iskola. Ha ez megvalósul, sokkal kevesebb szorongás kapcsolódik majd a tanuláshoz, a jó teljesítmény eléréséhez.

Szeretném végigkövetni a bevezető gondolatokhoz szorosan kapcsolódó Komplex Instrukciós Program elméleti elsajátításának, majd gyakorlati bevezetésének, alkalmazásának főbb állomásait, az elvégzett tevékenységeket, a megszerzett tapasztalatokat a projekt  2 évének tükrében.

2015-ben ismerkedtünk meg a Rotary Club komáromi szervezetének munkájával, tevékenységi körével. Ez olyan emberek klubja, akik jobbítani szeretnének. Jobbítási szándékukat a szolgálat öt útján keresztül tehetik meg. Ezek egyike a Közösségi szolgálat, a rászorulók és a hátrányos helyzetű emberek támogatása. Ez a szolgálat jelentette a kapcsolat létrejöttét a Rotary Club és a Feszty Árpád Általános Iskola között. Dr. Dénes Ferenc beszélt tantestületünknek egy pályázatról, melynek elnevezése: „Sikeres iskola” projekt. Ehhez példátlan összegű támogatást is szerzett a klub a cél megvalósítása érdekében. Később tudtuk meg, hogy a program, amihez csatlakozunk a Komplex Instrukciós Program, vagyis a KIP elsajátítása, gyakorlati alkalmazása lesz.

Ennek rövid távú terve a hátrányos helyzetű tanulók státuszproblémájának kezelése, a gyerekek tudásának gyarapítása, iskolai sikerességük biztosítása. A kognitív képességek fejlesztése mellett a program egyik bizonyított eredménye a tanulók szocializáltságában bekövetkező pozitív változás, aminek hatása a mindennapokban jelentkezik. Hosszú távú célja minden gyermek, különösen az alulteljesítő, hátrányos helyzetű tanulók hozzásegítése a középszintű továbbtanuláshoz, amely a munkaerő piacra történő sikeres belépésüket alapozhatja meg. Fontos cél a tanári kompetenciák javítása és a tantestületen belüli pedagógiai kultúraváltás is.

Évről évre 100 fő fölött van az SNI-s és BTMN-es, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő, illetve a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóink száma. Egyre sürgetőbbé vált az a feladat, hogy ezeket a tanulókat még jobban segíteni kell, mert az egyre növekvő hátránnyal nem tudnak megbirkózni. Meggyőződésünk, hogy a nehezen tanuló, felzárkóztatásra szoruló, hátrányos helyzetű tanulóink megsegítése az egyik legfontosabb feladatunk. Így a cél találkozott a feladattal!

Miután a megállapodás megszületett a klub és iskolánk között, felvettük a kapcsolatot Borbélyné Nagy Évával, aki tapasztalt pedagógustréner, a KIP hazai „meghonosítója”, illetve a budapesti Molnár Ferenc Általános Iskola 4 mentorával. Ők már évek óta alkalmazzák a mindennapi tanításaik során ezt módszert. Megkezdődhetett az érdemi munka.

2015 novemberében elindult a tanári kar képzése a Komplex Instrukciós Program elsajátítása érdekében. Már ekkor sok új információra tettünk szert, megtanultuk, hogy melyek a Program legfontosabb jellemzői, egyedi sajátosságai, megtudtuk mitől különb, mint más kooperatív tanulási forma.

A KIP a tanulók interaktív közreműködésére alapozott korszerű tanulási-tanítási módszerek közé tartozik, az Egyesült Államok sok iskolájában alkalmazzák, de használják Izraelben, Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Olaszországban, Svédországban, mintegy 72 országban. A módszert Elisabeth Cohen és Rachel Lotan, valamint munkatársaik fejlesztették ki közel húszéves kutatómunkával. A program a hátrányos helyzetű gyerekek integrációs oktatásának megvalósítására alkalmas nevelési-oktatási módszer.

Olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejező- készség tág határok között mozog. A program jelmondata: „Mindenki jó valamiben”, a célja pedig a képességek szerinti fejlesztés.

A KIP alkalmas a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére a nevelő-oktató munka során. Egy központi téma, egy nagy gondolat köré szervezett, mindig nyitott végű, több megoldást kínáló csoportmunkára épül. Fontosak a heterogén csoporton belüli együttműködési normák, és a munkában a meghatározott szerepek elsajátítása. A tanár a tanóra alatt szabadon figyelheti meg a csoportmunkákat, visszajelzéseket ad az egyes csoportokban történő folyamatokra, kezeli a státuszproblémákat, amelyek miatt a csoporttagok egyenlőtlenül vennének részt a munkában.

A KIP lényegi változást eredményez a hagyományos tanár-diák szerepekben. A módszer alkalmazásával megszűnik a tanár domináns szerepe az órán, partneri formák jellemzik a kapcsolatokat. A módszer tanterv- és tanmenetkövető, és a tanítási órák legalább 10%-ában alkalmazzuk. A csoporttevékenység beépül a tananyagba.

Bár a 45 perces tanóra keretén belül az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben az elkészült csoportmunkára épülő, egyéni, differenciált feladatmegoldással zárul. A teljes tantestületünk két csoportban végezte el a 90 órás, akkreditált tanfolyamot.

Öröm volt számunkra, amikor Dénes Ferenc, a projekt vezetője és ifj. Wágner Vilmos, a komáromi Rotary Club elnöke átadta a komáromi Rotary Club közel 5 és fél millió forint értékű ajándékát: 12 projektor, 12 kerámia tábla, 12 pár hangfal, 16 laptop, 2 CD lejátszó, 1 mikrofon szett-erősítővel és egy filmfelvevő került iskolánkba. Ez szinte elképzelhetetlen előrelépés a korábbi viszonyokhoz képest. Minden tanteremben van már egy tanári csomag, ami nagy mértékben segíti a kollégák munkáját.

2016 tavaszán tantestületünk ellátogatott a Molnár Ferenc Általános Iskolába, ahol a tantestület tagjai által tartott KIP-es órákat tekinthettük meg. Majd áprilisában mi vállalkoztunk egy szakmai napra. Az ógyallai testvériskola teljes tantestületének, a budapesti képző kollégáknak és az érdeklődő szülőknek tartottunk KIP-es órát. A kollégák már ekkor komoly szakmai felkészültségről tettek tanúbizonyságot.

Május hónapban részt vettünk két konferencián, a budapesti Molnár Ferenc Általános Iskolában és a Magyar Tudományos Akadémián. Találkozhattunk személyesen Rachel Lotannal, aki az amerikai Stanford Egyetem tanára, a program kidolgozója és a Csoportmunka-tervezés c. könyv társszerzője. Nagy élmény volt számunkra, és újabb lendületet kaptunk a folytatáshoz. Munkacsoportok alakultak, szakmai műhelyekben segítettük egymást, sok-sok óralátogatás, megbeszélés tette könnyebbé az átállást. Ekkorra kialakult a tantestületen belül egy szakmai team.

A 2016-2017-es tanév őszén vette kezdetét a program gyakorlati megvalósítása. Az olvasási és íráskészség, az alkotóképesség, a kreativitás mellett jól fejleszthető:

  • az együttműködés, a szociális és a kommunikációs készség
  • a problémamegoldó képesség
  • sőt az önismeret, az önértékelés és az elvont gondolkodás is.

Többféle óratípusnál alkalmazzuk, leggyakrabban: egy anyagrész összefoglalásánál, egy  tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat.

Rendhagyó módon nálunk rajz, testnevelés, ének, és osztályfőnöki órák is bemutatásra kerültek e módszer szerint. A fejlesztős kollégák is szívesen alkalmazzák, sőt szülői értekezlet is zajlott ebben a formában.

Fel kellett ismernünk, hogy lexikális tudás is kell, de a mai világban az eddigieknél is fontosabb megtanítani a gyerekeket gondolkodni, rendszerben látni, csoportban dolgozni, véleményt alkotni. Szükség van nagyobb fokú elfogadásra is, sőt egymás meghallgatására, megbecsülésére nevelni.

A frontális munkában történő tanítást fel kell váltania egy új szemléletnek. Ehhez nyújt segítséget a KIP, mert a gyerekek olyan nyitott végű feladatokat oldanak meg csoportban, amelyek kivitelezéséhez minden csoporttag véleményére, munkájára szükség van.

Így fejleszthető a gondolkodás, a szociális érzékenység, miközben közösségépítés is végbemegy. Úgy gondolom, hogy CSAK EGYÜTT sikerülhet jól. A módszer azt hirdeti, hogy „Mindenki jó valamiben”, én ezt kiegészítem azzal, hogy mindenki jó valamiben, de EGYÜTT még hatékonyabbak lehetünk. Vagyis, ha mindenki hozzáteszi a meglévő tudását, képességét, akkor még eredményesebbek leszünk egy-egy tanuló státuszkezelésében.

Bízom benne, hogy jó úton haladunk…

KIP-es szakmai munkánk a 2 éves projekt befejezésével nem ért véget, továbbra is alkalmazzuk a módszert, valamint egy európai uniós projekt vette kezdetét 2017 szeptemberében. Így 2 tanéven keresztül mi vagyunk az ógyallai és a királyhelmeci iskola KIP-es képzői, mentorai. Célunk a közös munka során a program megismertetése, átadása mellett a tanári kompetenciák javítása és a tantestületen belüli pedagógiai kultúraváltás segítése.

Képek:

p1

p2

p3

p4

p6

p7

p8